Dark


0Likes
0Comments
190Views
AA

1. 1.fejezet

Azonnal kiszúrtam a barátaimat a zsúfolt helységben. Az este előrehaladtával a buli kezdett egyre jobban beindulni, a házban szinte csak részeg tinédzsereket lehetett találni. Ekkor vettem észre, hogy egy meglehetősen vonzó srác tűnt fel a konyhaajtóban. Ragyogó arccal mosolygott, miközben szikrázó barna szemeivel engem nézett. Félénken elmosolyodtam, ahogy elindult felém. De kicsit elszomorodtam, amikor hirtelen megállt, tekintetét egy pontra szegezve a vállam fölött. Megfordultam, hogy kiderítsem, mit néz ilyen figyelmesen. Egy magas srác sötét, göndör hajjal dühösen szegezte rá a tekintetét. Először nem ismertem fel, de aztán eszembe jutott az a rémisztő történet, amit az egyik barátom mesélt róla. Egyszer annyira kijött a sodrából, hogy majdnem halálra vert egy srácot. Erőszakos ember hírében állt, nem csoda, hogy az én barnaszemű kiszemeltem rögtön meghátrált. Egyenesen visszaindult a konyhába anélkül, hogy akárcsak rám pillantott volna.

A torkomban dobogott a szívem, a szám kiszáradt. Lefagytam, ahogy a megfélemlítő magasságú férfi felém magasodott. Idegesen mértem végig, miközben kicsit szorosabb markoltam a poharamat. A farmer tökéletesen állt az rajta, felsőtestét fehér póló takarta. Még nem álltam rá készen, hogy belenézzek abba sötét tekintetbe, ami jól tudtam, hogy az arcomon pihent.

- Táncolj velem! – szólalt meg rekedtes hangon.

Időm sem volt tiltakozni mielőtt arrébb húzott. Elejtettem a poharamat és annak egész. tartalma a padlón kötött ki. Éreztem, ahogy egy hatalmas kéz a derekamnál fogva erőszakosan a testéhez fordít. A kezem a mellkasára tettem, hogy ne tudjon magához húzni. Nem tudtam, hogy reagáljak a durva mozdulataira. Azelőtt senki nem bánt így velem. Az egyelőre még névtelen férfi a nyaka köré kulcsolta a kezeimet. Bátran felnéztem rá, ám megdöbbentem, amikor megláttam a rám bámuló szikrázó számpárt. Szinte áttetszően zöld szempár, sötét pillákkal keretezve. De hamar leráztam magamról a testemen végig futó libabőrt, és visszatértem a valóságba. Óvatosabban néztem rá, mikor az ajkain egy önelégült mosoly jelent meg.

- Hogy hívnak, szépségem?

- B-Bo – dadogtam.

Csak mosolygott majd a fülemhez hajolt.

- Én Harry vagyok – suttogta sóvárogva.

Mielőtt visszahúzódott volna, az ajkait egy ponthoz nyomta pontosan a fülem alatt. Remegve hunytam le a szemeimet, miközben szorosabban belekapaszkodtam a nyakába. Elakadt a lélegzetem, mikor a csípőjét az enyémhez nyomta. Mély kuncogás vibrált a mellkasában, láthatóan élvezte az reakciót, amit ő váltott ki belőlem. Sosem tapasztaltam még ilyesmit előtte, ez nyilvánvalóan látszott is.

- Tetszel nekem – vigyorgott. – Olyan… ártatlan vagy.

A sötét pillantása a mellkasomra tévedt, és kihasználva a magasságát, merengve végig nézett rajtam. Levettem a kezeimet a tarkójáról. Erős késztetést éreztem, hogy felpofozzam, de visszafogtam magam, mivel még mindig tartottam tőle. Már emeltem a kezemet, hogy ellökjem magamtól, amikor elkapta a csuklómat.

- Nem, nem – mondta rekedten.

Le engedte az oldalamhoz a karomat. Megugrattam, ahogy a meleg érintése végigfutott a hátamon. Hosszú ujjait a farzsebembe csúsztatta és hamar rájöttem, hogy a mobilom keresi. A keze hosszasan elidőzött, így nyilvánvaló volt, hogy nem ez volt a telefon érdekelte. Megmarkolta fenekem mielőtt kivette volna a zsebemből az érdeklődésének valódi tárgyát. A szétnyílt ajkaim között akaratlanul is kiszökött nyöszörgésem elégedett vigyort csalt az arcára.

Némán álltam, amíg Harry bepötyögte a számát. Másodpercekkel később egy csipogó hang hallatszódott és rájöttem, hogy egy sms-t küldött magának. Megszerezte a számom. Mi a franc folyik itt? Öt perce sem voltam egyedül és máris egy sráccal voltam, akinek kétségkívül csak egy dolog járt az eszébe. Forró levegő csiklandozta a nyakamat, mikor visszarakta a

telefonomat az eredeti helyére. Elfogyott a levegőm, mikor Harry a testét az enyémhez nyomta. Megdöbbentett a torkából előtörő mély nyögés, hogy ennyire élvezte, ahogy a mellkasom erősen az izmos törzséhez nyomult.

- Hagyd abba!- kérleltem elgyengülve.

Éreztem, ahogy a mellkasa remeg miközben nevetett. Telt ajkai ismét a fülemhez hajoltak.

- Azt nem hiszem, bébi. Inkább szórakozni fogunk egy kicsit.

Kirázott a hideg a szavai hallatán. Harry megrémített, de ezúttal a saját félelmem okozta a kitörésemet. Enyhén elhúzódott mielőtt a kezem az arcán csattant. A dühödt arckifejezéséből ítélve láthatóan váratlanul érte a kirohanásom. A bal arcán az ütésem helyén rózsaszín folt jelent meg még azelőtt, hogy erőszakosan megragadta volna a karomat

- Már látom, hogy te kihívás leszel – mondta szinte morogva. – Ez tetszik – vigyorgott.

Lehajtotta a fejét arrébb tolva az enyémet, majd éreztem, ahogy az ajkait a nyakamhoz nyomja. Göndör haja az arcomat csiklandozta. Vonakodva elengedte az egyik karomat, hogy a tarkómat foghassa, meggátolva ezzel, hogy elmeneküljek. Amint megéreztem durva szívását a szabad kezemet azonnal tiltakozóan a mellkasára tettem és próbáltam eltolni magamtól.

- Harry! – könyörögtem.

Megmarkoltam a pólóját. A éles fájdalom erősödött, mikor fogai súrolták a bőrt. Ziháltan felnevetett, mielőtt továbbfolytatta volna, én pedig reménytelenül küzdöttem a szorítása ellen. Az érzés némileg enyhült, amikor a puha ajkaival folytatta. Ezt a kis kényeztetést viszont nem sokáig engedte, és a fogaival vadul a nyakamba kapott. Csak ziháltam, amikor végignyalt az újonnan érzékeny felületen, majd néhány csókkal halmozta el azt. Kicsit szuszogott a nedves harapás fölött, amely hatására végig futott a hideg a belsőmben.

Harry elégedetten vigyorogva lépett vissza miközben én kirántottam a karomat a hatalmas kezéből. Felszisszentem, amikor az ujjaimmal megérintettem a sérült pontot. Rémülten nyöszörögtem, ahogy közelebb jött hozzám.

- Most már az enyém vagy – mondta csendesen.

Kéjes tekintetével végigperzselte a testemet, majd megfordult és magabiztosan elsétált. Egy ideig döbbenten álltam. Képtelen voltam feldolgozni, mi is történt tulajdonképpen.

- A rohadt életbe! – szitkozódtam.

Egy kétségbeesett kísérletet tettem, hogy megtaláljam a barátaimat, ezért átfurakodtam a tömegen. Amikor odaértem hozzájuk mindenki élénken beszélgetett és nevetgélt, fogalmuk sem volt arról, mi történt percekkel ezelőtt. Kinyitottam a számat, de egy hang sem jött ki a torkomon.

- Mi baj? – kérdezte rémülten Zoe

- Én.. én…

Lucy vette észre először. Szemei elkerekedtek a látványtól.

- Azta! – Charlotte szája tátva maradt – Ki a fene tette ezt veled?

Rögtön megbántam, hogy megint hozzáértem a fájdalmas ponthoz a nyakamon. Szemeim azonban egy a szoba másik végén lévő pontra szegeződtek. A barátaim kíváncsian fordultak meg, hogy lássák mit, vagy inkább kit méregettem olyan célzottan. Harry is nézett engem, ajkán önelégült mosoly játszott. Láttuk, amint elköszön a srácoktól, akikkel azelőtt beszélgetett és elindul a kijárathoz. De előtte még utoljára rabul ejtett a pillantásával. A kacsintás, amit Harrytől kaptam elnémított, miközben néztem, ahogy eltűnik.

Visszafordultam a barátaimhoz. Charlotte nyitotta a száját, hogy hozzáfűzzön valamit a látottakhoz, de gyorsan be is csukta, mivel képtelen volt összehozni egy összefüggő mondatot.

Végül Lucy törte meg a csendet.

- Szent szar!

Join MovellasFind out what all the buzz is about. Join now to start sharing your creativity and passion
Loading ...